Banking, Finance & CM

Hungary: Hungary Amends its Civil Code to Help Deal with NPLs

According to the government, the primary aim of the amendment, which entered into force on 1 July 2016, was to correct the Civil Code’s legislative and conceptual shortcomings.

Overview

The situation in Hungary

The purchase of loan receivables is a licensed activity in Hungary, meaning that prospective buyers are expected to have a valid Hungarian banking licence (or a licence issued by a European Economic Area member state passported into Hungary). The licensing requirement, as the main impediment to the sale of NPLs (non-performing loans), was reinforced by the discouraging volatility of Hungarian legislation, the lack of effective enforcement measures and the lack of an effective market.

Transfer of loan agreement under the Civil Code

The enactment of the new Hungarian Civil Code (in force as of 15 March 2014) deepened the problem with its rules on the transfer of loan agreements. These rules have been heavily criticised. The Civil Code rendered the security interests of transferred loan agreements terminated regardless of who is affected by the transfer (ie creditor or debtor) or of whether the security provider has given its consent to the transfer or not. If the security provider agrees, however, the terminated security interest can be revived on the same rank.

Incentives

Non-performing loans (“NPLs”) were on the rise in both the retail and commercial sectors in Hungary, and are causing considerable problems for the Hungarian financial sector. Understanding the problem, the Hungarian National Bank incentivised the banks to clean up their portfolios and decided in October 2015 to introduce additional capital requirements for credit institutions by implementing a systemic risk buffer.

The systemic risk buffer will apply as of 1 January 2017 and will be set between 0 % and 2 % of the entire risk-weighted exposure. Only CET1 instruments will be eligible as additional capital. The Hungarian National Bank will determine the applicable rate of the systemic risk buffer individually for each bank struggling with a problematic portfolio that exceeds the threshold of HUF 5 billion (approx EUR 16 million).

Banks can only avoid falling under the scope of the additional capital requirement if they reduce the rate of non-performing project loans by the end of 2016. Therefore, the additional capital requirement may motivate the banks to deal more drastically with their non-performing project loans (ie restructuring may not be sufficient) and to simply sell them. However, this requires changes to the legal environment.

The changes

First step: Amendment of the Banking Act

In order to address the obvious problem, the Hungarian Parliament amended the Hungarian Banking Act (in force as of 7 July 2015), which provides for the regulation of loan portfolio transfers. Under the new regulation, such transfers may be authorised directly by the Hungarian National Bank, bypassing the need for the agreement of either the borrower or the security provider (however, it does not provide for an easement on the banking licence requirement). It is only possible to apply for approval to transfer loan portfolios if the threshold of either HUF 10 billion (approx EUR 33 million) – regardless of the number of contracts to be transferred – or 20 contracts, regardless of their aggregate value, is reached.

Unfortunately, the amendment did not provide a complete solution to the problems created by the general rule of the Hungarian Civil Code (ie the termination of all security interests), because it makes the transfer of loan portfolios possible only among financial institutions (the requirement regarding the banking licence remains), and sets forth the authorisation requirement of the transfer itself with the Hungarian National Bank.

Second step: Amendment of the Civil Code

The amendment of the Banking Act did not provide a sufficient solution. Banks remained reluctant to transfer loan portfolios or even a single loan agreement under the Civil Code, as they feared losing the security interest. Therefore, on 13 June 2016, the Hungarian Parliament adopted an amendment to the Civil Code, the main body of which entered into force on 1 October 2016. The primary aim of the amendment, which entered into force in a hastier manner on 1 July 2016 – according to the government communication – was to correct the Civil Code’s legislative and conceptual shortcomings and to simplify the operation of Hungarian financial institutions, as well as to ensure compliance with the Capital Requirements Regulation (CRR).

The new rule foresees that the security interest does not terminate under any circumstances, but remains in place. The consent of the security provider will only be required if the debtor transfers its contractual position, ie it would be possible to implement a change in the creditor’s position without the involvement of the security provider. This may enhance the secondary loan market and help the financial sector to reduce their overall NPL rate in Hungary.

The additional capital requirement may motivate the banks to deal more drastically with their non-performing project loans (ie restructuring may not be sufficient) and to simply sell them. However, this requires changes to the legal environment.

Magyarország módosítja a Polgári Törvénykönyvet az NPL tranzakciók megkönnyítéséért

A Kormány szerint, a 2016. július 1-jén hatályba lépett módosítások fő célja a Polgári Törvénykönyv jogalkotási és koncepcionális hiányosságainak helyesbítése.

Áttekintés

In 2004, a radical new secured transaction system on the pledging of movable assets was in-troduced into Bosnia and Herzegovina legislation. In the traditionally civil law country, an in-teresting legal experiment has been unfolding ever since: the 2004 Framework Law on Pledge (Pledge Act) is heavily based on and modelled after the US UCC Article 9 notification system for perfecting security interests.

A szabályozási környezet Magyarországon

Magyarországon a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység, ami azt jelenti, hogy a potenciális vevők felé követelmény az érvényes, magyar felügyeleti (vagy az Európai Gazdasági Térség egy másik tagállama által kibocsátott) engedély megléte. Az engedélyezési kötelezettség, mint a nem teljesítő hitelek eladásának egyik fő akadálya mellett megjelent a magyar jogalkotás kiszámíthatatlansága, a hatékony végrehajtási intézkedések és a hatékony piac hiánya.

A kölcsönszerződés átruházása a Polgári Törvénykönyv alapján

Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően (2014. március 15) a kölcsönszerződés átruházásának problematikája még inkább elmélyült. A szabályozást egyúttal súlyos kritikák érték. A Polgári Törvénykönyv az átruházott kölcsönszerződés hitelbiztosítékait megszűntnek nyilvánította, tekintet nélkül az átruházó személyére (így pl. hogy a hitelező vagy az adós az átruházó) vagy a zálogkötelezett beleegyezésére. Azonban ha a zálogkötelezett hozzájárult az átruházáshoz, a megszűnt biztosíték azonos ranghellyel újra létrejött.

Ösztönző körülmények

Magyarországon a nem teljesítő hitelek (“NPL-k”) száma mind a fogyasztói mind a vállalati szektorban növekedett, amely jelentős problémákat okozott a magyar pénzügyi szektorban. A probléma észlelését követően a Magyar Nemzeti Bank a bankokat a portfólióik megtisztítására kívánta ösztönözni, és 2015 októberében a pénzügyi intézmények kiegészítő tőkekövetelményeiről határozott, bevezetve egy rendszerkockázati tőkepuffert.

A rendszerkockázati tőkepuffer 2017. január 1-től alkalmazandó és 0% és 2% közötti kockázattal sújtott kitettség esetén kerül meghatározásra. Kizárólag CET1 (Common Equity Tier 1; elsődleges alapvető tőke) minősülhet kiegészítő tőkének. A Magyar Nemzeti Bank minden egyes, 5 milliárd forint (kb. 16 millió euró) küszöbértéket meghaladó problémás portfólióval küzdő bank esetén egyedileg fogja meghatározni az alkalmazásra kerülő rendszerkockázati tőkepuffer mértékét.

A bankok kizárólag abban az esetben tudják elkerülni a kiegészítő tőkekövetelmény előírásának hatálya alá kerülést, amennyiben 2016 végéig csökkentik a nem teljesítő projekt hiteleik arányát. A kiegészítő tőkekövetelmény következtében a bankok vélhetőleg sokkal drasztikusabban fognak fellépni a nem teljesítő hiteleikkel szemben (pl. a restrukturálás nem lesz elegendő), amik így vélhetőleg majd értékesítésre kerülnek. Mindazonáltal ehhez a jelenlegi jogi szabályozás megváltoztatása szükséges.

Ösztönző körülmények

Első lépés: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (“Hpt.”) módosítása

A nyilvánvaló probléma megoldása érdekében a magyar Országgyűlés módosította a Hpt. (a módosítás 2015. július 7-től hatályos), amely immáron szabályozza a kölcsönportfóliók átruházását is. Az új szabályozás szerint a Magyar Nemzeti Bank közvetlenül jóváhagyhatja az ilyen átruházásokat, megkerülve az adóssal vagy a zálogkötelezettel való megegyezés szükségességét (azonban nem nyújt kivételt az engedélykötelezettség alól). A kölcsönportfóliók átruházásának engedélyeztetése abban az esetben lehetséges, ha vagy a 10 milliárd forintos (megközelítőleg 33 millió euró) – az átruházandó szerződések számától független – küszöbértéket, vagy az átruházandó szerződések mennyiségének a száma – azok összesített értékétől függetlenül – a 20-at eléri.

Sajnálatos módon azonban a módosítás nem kínált teljes körű megoldást a Polgári Törvénykönyv általános szabályai által okozott problémákra (pl. az összes biztosíték megszűnésére), mert kizárólag a pénzügyi intézmények közötti kölcsönportfólió átruházását teszi lehetővé (az engedélykötelezettség követelménye változatlan maradt) és az átruházás jóváhagyásának követelményét a Magyar Nemzeti Bank határozza meg.

A második lépés: A Polgári Törvénykönyv módosítása

A Hpt. módosítása önmagában nem jelentett elegendő megoldást. A bankok továbbra is vonakodtak a kölcsönportfólióik vagy egyetlen kölcsönszerződés átruházásától a Polgári Törvénykönyv szabályai alatt, mivel tartottak a biztosítékaik elvesztésétől. Ennek következményeként 2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyv módosítását, amelynek jelentős része 2016. október 1-jén lépett hatályba. A gyorsan, 2016. július 1-jén hatályba léptetett módosítás elsődleges célja pedig – a kormányzati kommunikáció szerint – a Polgári Törvénykönyv jogalkotási és fogalmi hiányosságainak helyesbítése és a magyar pénzügyi intézmények működésének egyszerűsítése, illetve a CRR rendeletnek való megfelelés biztosítása.

Az új szabályozás szerint a biztosítékok semmilyen körülmény miatt sem szűnnek meg, illetve változatlan ranghelyen fennmaradnak. A zálogkötelezett beleegyezésére kizárólag abban az esetben lesz szükség, amikor az adós a szerződéses pozícióját átruházza, így a hitelező szerződéses pozíciója megváltoztatható a zálogkötelezett bevonása nélkül is. Mindez megerősítheti a másodlagos hitelpiacot és segítheti a pénzügyi szektor NPL arányának átfogó csökkentését Magyarországon.

A kiegészítő tőkekövetelmény következtében a bankok vélhetőleg sokkal drasztikusabban fognak fellépni a nem teljesítő hiteleikkel szemben (pl. a restrukturálás nem lesz elegendő) amik így vélhetőleg majd értékesítésre kerülnek. Mindazonáltal ehhez a jelenlegi jogi szabályozás megváltoztatása szükséges.