EU & Competition

Hungary: Investigative Tools – Case Study of a Sectoral Inquiry

An EU-wide series of inquiries compelled online travel agencies to materially alter their business practice. It has shown that authorities have ample tools and great potential to investigate and affect a market.

Sectoral inquiry

Sectoral inquiries are large-scale investigative tools used by competition authorities (including the European Commission) to better understand the functioning of competition in a certain market. The authorities usually commence sectoral inquiries on the basis of in-formation about certain discrepancies, shortcomings or lack of healthy competition in a given market. The sectoral inquiry may develop into a full-scale investigation against cer-tain practices, agreements and behaviour of market participants. This potential (risk) stems from the fact that uncovering evidence of potential infringements is one of the purposes of the investigation. Thus the sectoral inquiry allows competition authorities to commence an investigation on a larger scale and to initiate specific cartel or other proceedings only if there is a clear indication or evidence of an infringement in the market. In light of the latest developments – where authority officials also highlight that economic analysis fails to provide the competition authorities with a clear indication of whether competition may or may not be distorted in a market – such investigations gain in importance.

Inquiry into the online accommodation booking market

The Hungarian inquiry was launched on 29 July 2013. The Hungarian Competition Authority (“HCA”) researched and analysed market conditions and investigated market participants extensively. Besides contacting the market participants with requests for information, the HCA employed market research agencies, and conducted comprehensive analysis of statistical and market survey data. The HCA ultimately concluded that the price parity clauses used by online travel agencies (“OTA”) were to blame for the rigid market prices. These so-called “most favoured nation” clauses obliged the hotels not to offer lower prices on any possible distribution channel than on the website of the respective OTA. These provisions led to standardised prices, which effectively undermined competition. The accommodation provider was constrained in its activity, as it could not offer lower prices on its website or any other channel (including through other OTAs). This restrictive framework ultimately resulted in standardised prices. Thus, although OTAs fostered price competition between accommodation providers with straightforward price comparison possibilities, competition between the OTAs was practically absent, furthermore the prices of accommodation providers were identical on all channels.

Compelled changes in business

As a result of the inquiries, price parity clauses have been banned in Germany and France. Most competition authorities, however, seem to accept OTAs’ responses to the scrutiny – narrow price parity clauses. In the framework of narrow price parity clauses, accommodation providers may not offer less favourable conditions on the OTA’s website compared to their own. This gives accommodation providers the freedom to offer lower prices on other channels, eg in a reply to an e-mail, on the phone or, most importantly, on the websites of different OTAs. The HCA terminated the sectoral inquiry with the ex-pectation that the introduction of narrow price parity (and the subsequent elimination of wide price parity) will strengthen competition on the market. Nevertheless, it made clear its willingness to intervene if narrow price parity fails to bring an effective and lasting positive change in the dynamics of competition.

Lessons to learn

The HCA – in line with the general opinion of the competition authorities – seems to accept the legitimacy of narrow price parity, also considering the OTA’s interest in providing incentives for booking through their, and not the accommodation provider’s, website (prevent “free riding”). Nevertheless, the HCA continues to keep a close eye on market developments, so although the alert level for OTAs has dropped, an intervention cannot be ruled out.

Competition authorities (including the European Commission) are willing to proactively gather information on the markets and have a variety of tools to do so. Sectoral inquiries are among the most effective proceedings to gather information on a large scale and in-directly affect the behaviour of market players. Consequently, the authorities have the potential to cause involuntary and immense changes on the market. As any information conveyed to the authorities may result in an investigation or increased scrutiny, a high level of caution and professional advice remain indispensable in such cases.

A sectoral inquiry allows competition authorities to commence an investigation on a larger scale and to initiate specific cartel or other proceedings only if there is a clear indication or evidence of a market infringement.

Felderítő Eszközök – Egy ágazati vizsgálat esettanulmánya

EU-szerte vizsgálatok átfogó sorozata kényszerítette rá az online szállásközvetítőket, hogy lényegesen módosítsanak korábbi üzleti gyakorlatukon. Ezáltal igazolást nyert, hogy a hatóságok bőséges eszköztárral és megfelelő lehetőségekkel rendelkeznek a piac vizsgálata és befolyásolása terén.

Ágazati vizsgálat

Az ágazati vizsgálat a versenyhatóságok (beleértve az Európai Bizottságot) rendelkezésére álló átfogó vizsgálati eszköz, amely elősegíti egy adott piacra vonatkozóan a verseny működésének megértését. A hatóságok általában abban az esetben indítanak ágazati vizsgálatot, ha a piaci adatok bizonyos szintű diszkrepanciát, hiányosságokat mutatnak a piaci verseny vonatkozásában, vagy az egészséges verseny hiányára utalnak. Az ágazati vizsgálat alapján bizonyos piaci gyakorlatok, megállapodások, valamint a piaci résztvevők magatartása tekintetében teljes körű hatósági eljárás is indulhat. A hatóságok ezen lehetősége (ezen kockázati tényező) a vizsgálat egyik céljából fakad, mely a lehetséges jogsértésre utaló bizonyítékok feltárása. Így az ágazati vizsgálat lehetővé teszi a versenyhatóságok számára, hogy első lépésben egy átfogó vizsgálatot kezdeményezzenek, és kizárólag abban az esetben indítsanak konkrét kartell- vagy más eljárást, amennyiben az adott piacon nyilvánvaló jelek vagy bizonyítékok utalnak a jogsértés fennállására. A legújabb fejlemények tükrében – ahol a hatóság tisztviselői is hangsúlyozzák, hogy a versenyhatóságok számára a tisztán közgazdasági elemzések egy adott piacon nem képesek megfelelő és egyértelmű jelzést adni a verseny torzulására vonatkozóan – az ilyen ágazati vizsgálatok kiemelt szerepet tölthetnek be.

Ágazati vizsgálat az online szállásközvetítői piacon

Magyarországon az ágazati vizsgálat 2013. július 29-én kezdődött meg. A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH”) a piaci körülmények, illetve a piaci szereplők vonatkozásában folytatott le széleskörű és részletes vizsgálatot. A piaci szereplőktől történő adatbekérés mellett a GVH piackutató ügynökségekre is támaszkodott, valamint további átfogó statisztikai és piaci felmérésekre alapuló adatokat vett figyelembe. Végül a GVH arra a megállapításra jutott, hogy a merev piaci árakért az online szállásközvetítők által alkalmazott árparitási klauzulák felelősek. Az ún. “legnagyobb kedvezmény elve” klauzulák (“most favoured nation” clauses) arra kötelezték a szállásadókat, hogy az online szállásközvetítők honlapjától eltérő, más lehetséges értékesítési csatornákon ne ajánljanak alacsonyabb árakat, mint az online szállásközvetítő honlapján. Ezen kötelezettség a szállásadók részéről azonban standardizált árakhoz vezetett, amely így aláásta a hatékony piaci versenyt. A szállásadók lehetőségeit korlátozta, hogy sem a saját honlapjukon, sem más értékesítési csatornákon (ideértve más online szállásközvetítők honlapjait is) keresztül nem ajánlhattak alacsonyabb árakat mint az adott online szállásközvetítő honlapján. Ezen rendszer standard árakhoz vezetett. Így miközben a könnyű ár összehasonlítás lehetőségének biztosításával az online szállásközvetítők árversenyre ösztönözték a szállásadókat, az online szállásközvetítők közötti verseny gyakorlatilag nem létezett, valamint a szállásadók árai minden értékesítési csatornán azonossá váltak.

Változtatásra késztetett ágazat

A vizsgálatok eredményeként Németországban és Franciaországban betiltották az árparitási klauzulákat. Azonban a legtöbb versenyhatóság úgy tűnik, elfogadta az online szállásközvetítők által a mélyreható vizsgálatra adott választ – a szűkített paritásra való áttérést. A szűkített árparitási klauzulák rendszerében a szállásadók nem ajánlhatnak kedvezőtlenebb feltételeket az online szállásközvetítők honlapján, mint a sajátjukon. Ugyanakkor lehetőséget nyújt a szálláshelyadók számára más értékesítési csatornákon keresztül történő szabad árazásra, így pl. egy érdeklődő e-mailre adott válasz, vagy telefonos megkeresés esetén, illetve – ami a legfontosabb – más online szállásközvetítők honlapján. A GVH az ágazati vizsgálatot azzal a várakozással zárta le, hogy a szűkebb értelemben vett árparitás bevezetése (és ennek megfelelően a tágabb értelemben vett árparitási klauzulák megszüntetése) erősíteni fogja a versenyt a piacon. Mindazonáltal a hatóság egyértelművé tette a beavatkozási szándékát arra az esetre, amennyiben a szűkebb értelemben vett árparitás nem hoz hatékony és tartós pozitív változást a verseny dinamikájában.

A levonható tanulság

A GVH – összhangban a versenyhatóságok általános véleményével – látszólag elfogadta a szűkebb értelemben vett árparitás legitimitását, így az online szállásközvetítők érdekeit is figyelembe véve az online szállásközvetítő honlapján történő foglalás ösztönzése tekintetében (ezáltal megelőzve az ún. “free riding” tendenciát). Mindazonáltal a GVH továbbra is szorosan nyomon követi a piac alakulását, így bár a közvetítők aggodalma alább hagyhat, a hatósági beavatkozást továbbra sem lehet kizárni.

A versenyhatóságoknak (beleértve az Európai Bizottságot is) továbbra is szándékukban áll a piacokról történő proaktív információgyűjtés, amihez a legkülönfélébb eszközök állnak a rendelkezésükre. Az ágazati vizsgálat az egyik leghatékonyabb olyan eljárás, mely lehetőséget ad a széleskörű információgyűjtésre, illetve adott esetben a piaci szereplők magatartásának közvetlen befolyásolására. Következtetésképpen, a hatóságoknak megvan a lehetőségük arra, hogy nagy volumenű változtatásokra késztessék a piacot. Tekintettel arra, hogy a hatóságokhoz eljutott bármely információ vizsgálathoz vagy fokozott ellenőrzéshez vezethet, a nagyfokú óvatosság és a szakmai tanácsadás továbbra is nélkülözhetetlen marad az ilyen esetekben.

Az ágazati vizsgálat lehetővé teszi a versenyhatóságok számára, hogy első lépésben egy átfogó vizsgálatot kezdeményezzenek, és kizárólag abban az esetben indítsanak konkrét kartell- vagy más eljárást, amennyiben az adott piacon nyilvánvaló jelek vagy bizonyítékok utalnak a jogsértés fennállására.