Compliance & White Collar Crime

Hungary: Leaving your MD to his own Devices is Never a Good Thing

To avoid any unpleasant surprises the newly appointed managing director may cause, there are control mechanisms the law allows worthy of application.

Letting your MD fly high is not always a good thing

You have just found the most suitable managing director for your company. But before appointing him or her, there are some crucial factors you should consider in order to avoid unpleasant surprises.

Obviously, getting to know the new managing director may take time. Whenever you appoint anybody to a top position it carries some risk. Will the new managing director look out for the interests of the company or his own? Will he make economically justified decisions or help his friends? Will the company be more profitable or go bankrupt under his leadership?

Right under their noses

In our white collar crime practice we have encountered many ways in which managing directors steal company assets while the owners suspect nothing. By way of example, envisage the scenario where a managing director who uses the company to employ his own gardener, maid or his children’s private tutor, fakes these employment contracts – including golden parachute clauses so that these “employees” would receive huge lump sums upon their dismissal. Or imagine that a managing director enters into unnecessary and obviously overpriced contracts with companies owned by his friends in order to squeeze money out of the company. In addition, he employs specific employees (lawyer, bookkeeper, controlling manager, etc) to execute and then cover up the fraudulent acts, thus a whole team of white collar criminals live from the money of the company. In most cases, company owners only uncover these fraudulent acts after the managing director has been dismissed.

How can these situations be avoided? The fact is that all leading politicians and managing directors in most cases have one thing in common: sole, independent decision-making power over money. As such, the political method of checks and balances must be kept in mind when thinking about leading a company. It is therefore wise to establish an institutional system that helps prevent swindling, but does not interfere in day-to-day affairs. In business, these institutions include the establishment of a supervisory board or the appointment of a statutory auditor.

Supervisory board and statutory auditor

If the company has a supervisory board, it has access to all the company documents, accounting records and books, it may request information from any employee or directly from the managing director or managing directors, or it may inspect the company’s payment account, cash desk, securities portfolio, inventories or contracts, either by itself or have them inspected by an expert. Furthermore, the company may only adopt a decision concerning the financial report once in possession of a written report from the supervisory board in respect.

Apart from the above, if the supervisory board finds the managing director’s activity to be contrary to the law or the company’s deed of foundation, or that it otherwise infringes the company’s interests, the supervisory board has the right to convene a meeting of the company’s supreme body to discuss the issue and to make the necessary decisions. Under Hungarian law, it is legally impossible to bypass these rules.

Nevertheless, supervisory boards hardly ever fully apply regulations governing their practical application, as their establishment means more administration, while their power to control the management of the company is barely appreciated by company owners. Under the law, the establishment of a supervisory board is mostly optional but there are mandatory cases. The establishment of a supervisory board is mandatory for example when the annual average number of full-time employees employed by the company exceeds 200, and the works council has not relinquished employee participation in the supervisory board, in case of a public company limited by shares that does not use the one-tier system or in case of a public-benefit organisation, if its annual profit exceeds HUF 50 000 000 (approximately EUR 161 000).

While the supervisory board supervises the managing director’s decisions, the statutory auditor is a control mechanism over the company’s financial affairs. The statutory auditor is responsible for auditing the company’s books according to the relevant regulations and for providing an independent audit report to determine whether the company’s annual accounts are in conformity with the law and whether they provide a true and fair view of the company’s assets and liabilities, financial position and profits or losses. In practice, the importance of the statutory auditor is acknowledged more so than that of the supervisory board, but both bodies deserve more attention.

The appointment of any managing director will continue to be based on instinct and trust. However, it is better to avoid unpleasant surprises should these instincts be wrong and trust misplaced.

It is wise to establish an institutional system that helps prevent swindling, but does not interfere in day-to-day affairs? In business, these institutions include the establishment of a supervisory board or the appointment of a statutory auditor.

Jöjjön velem, aki a csúcsra tart" – saját úton járó ügyvezetők?

Vannak olyan, a jog által biztosított ellenőrző mechanizmusok, amik az újonnan kinevezett ügyvezető általi esetleges kellemetlen meglepetések elkerülését szolgálják.

Nem biztos, hogy jó, ha az ügyvezető a saját útját járja

Azután hogy megtaláltuk a cég számára legideálisabb ügyvezetőt, mielőtt kineveznénk, a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében érdemes néhány dolgot végiggondolni.

Nyilvánvaló, hogy az új ügyvezető megismerése időbe telik. Bárki, bármikor is kerüljön vezetői pozícióba, az mindig hordoz magában némi rizikót. Vajon az új ügyvezető a cég, avagy a saját érdekeit nézi majd? Vajon gazdaságilag indokolt és megfontolt döntéseket fog-e hozni, avagy olyanokat, ami a haveroknak kedvez? Regnálása alatt vajon profitábilis avagy veszteséges lesz a cég?

…az orrunk előtt

Fehérgalléros praxisunk során számtalan olyan esettel találkoztunk, ahol az ügyvezető a cég vagyonát úgy lopta szét, hogy a cég tulajdonosainak erről a leghalványabb sejtésük sem volt. Példának okáért képzeljük el azt a helyzetet, amikor az ügyvezető a saját kertészét, gyermekeinek magántanárát, avagy a takarítónőt a cégben alkalmazza, azaz a privát természetű kiadásait a céggel fedezteti. Mindezt úgy, hogy a munkaszerződéseibe ún. golden parachute (indokolatlan végkielégítésre vonatkozó) rendelkezéseket iktat be, melynek köszönhetően hatalmas mértékű végkielégítésben részesülnek ezen személyek a munkaviszonyuk esetleges megszűnése esetén. Vagy, gondoljunk arra az esetre, amikor az ügyvezető szükségtelen illetve túlárazott (netán mindkettő egyszerre) szerződéseket köt a haverok cégeivel, hogy pénzt préseljen ki a cégből. Egy minden hájjal megkent ügyvezető a mindenhez értő, könyvelőkből, ügyvédekből, részlegvezetőkből és egyéb szakemberekből álló csapatával nemcsak arra képes, hogy a fentieket kivitelezze, hanem arra is, hogy mindezen csalásokat megfelelő módon elleplezze. Vagyis, akár egy egész, fehérgalléros bűnözőkből álló csapat élősködhet a cég pénzén.

Felmerül a kérdés: hogyan lehet a fentiekhez hasonló eseteket elkerülni? Az ügyvezetők és a vezető politikusokban általában közös vonás az, hogy egyedüli és független döntési jogosultságuk van a vagyonunk felett. Éppen ezért, a politikából ismert fékek és ellensúlyos (egyesek szerint fékek és egyensúlyok) alapelvét a vállalatirányításnál is hasznos szem előtt tartani. Éppen ezért érdemes olyan intézményrendszert kialakítani, amely a svindliséget ugyan kiiktatja, de a cég napi működését nem hátráltatja. Az üzleti életben ilyen intézkedés a felügyelőbizottság felállítása vagy az állandó könyvvizsgáló kinevezése.

A felügyelőbizottság és az állandó könyvvizsgáló

A felügyelőbizottságnak kötelessége a cég tulajdonosai elé kerülő, általuk eldöntendő kérdéseket, előterjesztéseket, javaslatokat megvizsgálnia és arról véleményt nyilvánítania. Ezen felül bármilyen, a céget érintő egyéb területen vizsgálódhat, például betekinthet a vállalat irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyvelésébe, felvilágosítást kérhet munkavállalóktól vagy közvetlenül az ügyvezető(k)től. A felügyelőbizottságnak arra is jogosultsága van, hogy a cég bankszámláit, pénztárát, árukészletét, értékpapír állományát vagy akár bármelyik szerződését megvizsgálja, sőt, akár szakértővel megvizsgáltathassa. A cég továbbá az éves beszámolójának (mérlegének) elfogadásáról csak és kizárólag a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

Amennyiben a felügyelőbizottság, mint állandó testület, azt tapasztalja, hogy az ügyvezetés tevékenysége ellentétes a cég társasági irataival, határozataival, jogszabállyal vagy bármilyen egyéb módon sérti a cég gazdasági, üzleti érdekeit, jogosult összehívni a taggyűlést (közgyűlést). A hatályos magyar jogszabályok értelmében ezt a szabályt nem lehet megkerülni (például azzal, hogy a társasági dokumentumok leszűkítik a felügyelőbizottság jogkörét).

A felügyelőbizottság működtetése nyilvánvalóan több adminisztrációs terhet ró a cégre. Feltételezhetően ez a teher is közrejátszik abban, hogy a gyakorlatban felügyelőbizottság alapítására — habár, mint látható igen komoly ellenőrzési funkciókat láthatna el — korlátozottan kerül sor. A felügyelőbizottság létrehozásának bár van pár kötelező esete (általános jelleggel a dolgozói részvétel megvalósítása érdekében olyan vállalatnál ahol több, mint 200 fő dolgozik teljes munkaidőben, bejelentetten vagy például nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha a vállalat nem egységes irányítási rendszerben működik), ám az esetek többségében opcionális, egyszersmind megengedett annak létrehozása.

Amíg a felügyelőbizottság az ügyvezető(k) tevékenységét és döntéseit, addig az állandó könyvvizsgáló a cég pénzügyeit ellenőrzi. A jogosultságai bár hasonlóak, mint a felügyelőbizottságé, a feladata egészen más. A könyvvizsgálónak egy független könyvvizsgálói jelentésben kell állást foglalnia arról, hogy a vállalat beszámolója (mérlege) megfelel-e a jogszabályoknak, megbízható és valós képet ad-e a cég vagyoni — jövedelmi helyzetéről, illetve gazdasági eredményeiről.

A könyvvizsgáló szerepe a gyakorlatban ugyan jobban előtérbe kerül, mint a felügyelőbizottságé, ám mindkét intézmény több figyelmet érdemel. Az ügyvezető(k) kinevezése a jövőben is persze megérzéseken és bizalmon fog alapulni. Mindazonáltal, érdemes előre felkészülni arra is, hogy a bizalom megrendülhet, a megérzésekről pedig kiderülhet, hogy azok tévesek.

Érdemes olyan intézményrendszert kialakítani, amely a svindliséget ugyan kiiktatja, de a cég napi működését nem hátráltatja. Az üzleti életben ilyen intézkedés a felügyelőbizottság felállítása vagy az állandó könyvvizsgáló kinevezése.