Dispute Resolution

Hungary: New Era in the Hungarian Administrative Judicial System

The new substantive act on Hungarian administrative court procedures is expected to enter into force on 1 January 2017 (which should be in force by the time this article is published).
The new substantive act on the Hungarian administrative court procedure entered into force on 1 January 2017.

New act on the administrative court procedure

In light of the draft act, the administrative court procedure is intended to be regulated in a brand new, separate act. When this article was written, there was no distinct act on administrative court procedures in force in Hungary. The special provisions of the administrative court procedures were regulated in Chapter XX of Act III of 1952 on the Code of Civil Procedure. The general provisions of the Code of Civil Procedure, however, should still be applied as background after the entry into force of the new act.

Consequently, the procedural rules in the new act will be better suited to the legal nature of administrative disputes as far as their special characteristics are concerned compared to the previous regulation. The key feature of administrative procedures is that they precede the court procedure, so the claimant is aware of an administrative decision before it initiates a court procedure. Thus, filing a lawsuit at the administrative court can be regarded as a special possibility of appealing against the final administrative decision.

Innovative provisions

The new act contains brand new provisions and methods on the rules of procedure that are unprecedented in Hungarian law. Most of them serve the purpose of improving time efficiency.

Panels

In administrative cases, the competent court should act in three-member panels in general, contrary to the previous tradition where the sole judge was the general principal, regardless of the complexity of the case. This provision aims to achieve better established, more professional decision-making. Exceptions where a sole judge still acts include lawsuits with low case value, simple cases and “omission lawsuits” (please see below).

Preparatory trial

The new act aims to make it possible for an administrative lawsuit to be decided in a single trial and for this purpose it is precluded by a preparatory trial. During the preparatory trial, the court may require measures to be taken by the parties, eg it may decide on evidencing the facts to speed up the procedure.

Omission lawsuit

The subject matter of this kind of lawsuit remains the infringement caused by the administration. In addition to active conduct, omissions on the part of administrative bodies may lead to an administrative lawsuit. The “omission lawsuit” thus becomes an exhaustive and explicit legal instrument. The administrative court decides in a simplified procedure in this matter and if an omission is ascertained, the court orders the administrative body to implement the failed action.

Sampled litigation

The concept also introduces a new procedure called sampled litigation, which will make it easier to decide similar lawsuits with similar facts. Although it may help in terms of effectiveness, its general principles are not set out in the act in detail, so this new legal instrument should be developed by the practice of the courts.

Alteration power

With some exceptions, the general principle used to be that the courts annul the disputed administrative decision and consequently oblige the administrative authority to adopt a new decision. Under the new act, as a general principle the administrative courts will primarily alter challenged decisions.

New appeal forums for administrative legal disputes

The competent courts for administrative legal disputes have been the administrative and labour courts since 2013, but there was no specialised appeal court for administrative litigation, as this system was suited for administrative lawsuits limited to one instance. Under the previous rules, only those exceptional court decisions on administrative lawsuits that were preceded by only one administrative decision and are judged by the courts of appeal, can be subject to an ordinary appeal. The differentiated competence system is a significant innovation in the new act, as it sets up a new, divided administrative appeal court for remedies against the decisions of the administrative and labour courts. The administrative appeal court will also act as a first instance forum in several subject matters.

Conclusion

The new act is intended to be an innovative act with no existing legislative practice in all of its aspects. Its consideration thus depends greatly on its application in the years to come and on the balance between the expected rise in the number of administrative lawsuits and the procedural rules that were created with a view to greater time efficiency.

The new act is intended to be an innovative act with no existing legislative practice in all of its aspects. Its consideration thus depends greatly on its application in the years to come and on the balance between the expected rise in the number of administrative lawsuits and the procedural rules that were created with a view to greater time efficiency.

A magyar közigazgatási perrendtartás új korszaka

A magyar közigazgatási perrendtartás új szabályai várhatóan 2017. január 1-én lépnek majd hatályba (ami azt jelenti, hogy a jogszabály a jelen cikk megjelenésére várhatóan már hatályba lép).

Új közigazgatási perrendtartási törvény

A törvénytervezet alapján a közigazgatási perrendtartás várhatóan egy teljesen új külön törvényben kerül szabályozásra. A jelen cikk írásakor Magyarországon nem volt különálló közigazgatási perrendtartási törvény. A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó speciális előírások a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében kerültek szabályozásra. Az új törvény hatálybalépésével a polgári perrendtartás általános szabályai továbbra is alkalmazandóak maradnak, mint háttérjogszabályi rendelkezések.

Ennek következtében, az új törvény eljárási szabályai a közigazgatási jogviták jogi természetéhez jobban fognak igazodni, amennyiben ezek a szempontok jobban érvényesülnek a jelenlegi jogszabályi környezethez képest. A közigazgatási perek egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy egy közigazgatási pert minden esetben megelőz egy annak alapjául szolgáló eljárás és az abban hozott döntés, így a keresetet indító félnek már rendelkezésére áll egy közigazgatási határozat a peres eljárás megindításakor. Ebből adódóan a közigazgatási peres eljárások egy végleges közigazgatási döntés elleni speciális jogorvoslati lehetőségnek tekinthetők.

Innovatív szabályok

Az új törvény olyan eljárási megoldásokat és szabályokat tartalmaz, amelyek eddig pél-danélküliek a magyar jogban. A legtöbbjük a hatékonyság növelése céljából került be a törvénybe.

Tanácsban való eljárás

A közigazgatási ügyekben a bíróság főszabályként háromtagú tanácsokban fog eljárni, míg a korábbi szabályozás értelmében eddig az adott ügy bonyolultságától függetlenül az egyesbíróként való eljárás volt jellemző. E változás célja a döntések szakmai megalapozottságának megfelelő biztosítása. Kivételt fognak képezni ez alól az egyszerűbb jogi megítélésű, alacsonyabb pertárgyértékű jogviták, illetve a mulasztási perek, amelyekben továbbra is egyesbíró járhat el.

Előkészítő tanácsülés

Annak érdekében, hogy a közigazgatási jogviták lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálhatóak legyenek, a bíróság az ügyekben előkészítő tanácsülést tart. Ennek során a bíróság különböző intézkedéseket tehet a peres felek bevonásával, például bizonyítást rendelhet el.

Mulasztási per

A mulasztási perek tárgya a közigazgatási hatóságok által okozott, mulasztásban megnyilvánuló jogsértés marad. A mulasztás azonban, annak kifogásolásán túlmenően közigazgatási perben is megtámadható lesz, ezzel a mulasztási per egy a közigazgatási hatóságok mulasztásának teljes körére kiterjedő jogi eszközzé válhat. A közigazgatási bíróságok ebben a tárgykörben egyszerűsített eljárás keretében döntenek és amennyiben a mulasztás megállapításra kerül az eljárás során, a bíróság a mulasztó közigazgatási szervet az elmulasztott cselekmény végrehajtására kötelezheti.

Mintaper

A tervezetben szerepel egy új eljárási típus is, a mintaper, amely az azonos jogi és hasonló vagy azonos ténybeli alapú jogviták könnyebb elbírálhatóságát szolgálja. Ugyan a mintaper növelheti az eljárások hatékonyságát, annak alapvető elvei nem kerültek még meghatározásra, ezért ezt a jogintézményt a bírósági gyakorlat fogja fejleszteni.

Megváltoztatási jogkör

Néhány kivételtől eltekintve az általános szabály mindeddig az volt, hogy a bíróság a vitatott közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és a közigazgatási hatóságot új, az ítéletben foglaltaknak megfelelő határozat meghozatalára kötelezte. Az új törvény alapján viszont főszabállyá válik a bíróságoknak a közigazgatási határozatok megváltoztatására vonatkozó jogköre.

Új fellebbviteli fórum a közigazgatási jogvitákban

2013 óta a közigazgatási perekre a közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendelkeztek hatáskörrel, de nem volt külön fellebbviteli fórumuk a közigazgatási pereknek, mivel ez a rendszer a közigazgatási perek egyfokúságára alapult. A korábbi szabályozás alapján kizárólag azon közigazgatási perekben hozott bírósági ítéletekkel szemben volt helye fellebbezésnek, amelyek ellen a bírósági eljárást megelőzően nem volt helye közigazgatási úton jogorvoslatnak. Az önálló fellebbviteli fórumok létrehozása jelentős újítás, mivel ezáltal egy új fórum jön létre a közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozataival szemben benyújtott fellebbezések elbírálására közigazgatási perekben. A közigazgatási fellebbviteli bíróság bizonyos ügyekben első fokon is eljárhat.

Összegzés

Az új törvény mindenképpen innovatív, a magyar jogban eddig példanélküli szabályokat hoz a közigazgatási bíráskodás rendszerébe. A törvény megítélése nagyban fog függeni annak az elkövetkezendő években való alkalmazásától, a várhatóan megnövekvő számú közigazgatási perek és az azok gyors és hatékony elbírálását célzó szabályok egyensúlyától.